Érett kékeslila és éretlen zöldes-rózsás áfonyabogyók fürtjei napsütötte kertben zöld levelek között, lágyan elmosódott háttérrel
Blog
Tudomány2026. október 7.

Foltosszárnyú muslica az áfonyán: így ismerhető fel, és így előzhető meg

Az áfonya érő bogyóit is támadja a foltosszárnyú muslica. Felismerés, korai szüret, csapdázás és hálós takarás a NÉBIH és az Agrofórum szakcikke alapján.

A foltosszárnyú, más néven pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Ázsiából került Európába, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatója szerint gazdanövényei között ott van az áfonya is. Dr. Csorba Virág növényorvos az Agrofórumon 2024. április 25-én megjelent szakcikkében azt írja, hogy hazánkban 2013-ban bizonyították először a jelenlétét, és főként a vékony héjú bogyós gyümölcsök érintettek. Az alábbi összefoglaló erre a két forrásra épül.

Miért veszélyes az áfonyára?

Röviden: nem a rothadó, hanem az egészséges, érő bogyót támadja.

A NÉBIH szerint a Drosophila suzukii azon kevés muslicafaj közé tartozik, amely elsősorban nem a már károsított vagy rothadó, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Az Agrofórum cikke szerint a színesedő, érőfélben lévő és érett gyümölcsöket részesíti előnyben tojásrakáshoz.

A fő kárt a tojásból kikelő, fehér színű, pár milliméteres nyüvek okozzák: felélik a gyümölcsöt, amely ettől gyorsan töpped és rothad. A sebzéseken gyakran másodlagos kórokozók is megjelennek, ami tovább rontja a termés minőségét.

Hogyan ismerhető fel?

Röviden: apró, piros szemű, sárgásbarna légy; a hím szárnyán fekete folt van.

A NÉBIH leírása szerint a kártevő piros szemű, sárgásbarna, mintegy 3 milliméteres muslica. A rokon fajoktól nehéz megkülönböztetni: a nőstény összetéveszthető a közönséges ecetmuslicával, a hím átlátszó szárnyán viszont fekete folt látható. A lárva krémszínű, 5–6 milliméter hosszú.

A bogyón a tojásrakás nyoma kissé besüppedő foltként látszik, és egy gyümölcsben egy vagy több lárva is fejlődhet.

Megelőzés: korai és teljes szüret

Röviden: időben szüreteljünk, és ne maradjon fertőzött bogyó a kertben.

  • A NÉBIH azt javasolja, hogy a lehető legkorábban szüreteljünk.
  • Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzött termések megsemmisítése. A tájékoztató erre a talajba forgatást vagy a letakart erjesztést említi.
  • A fertőzött gyümölcsöt nem szabad komposztálni, mert a komposzt ideális körülményeket teremt a muslica áttelelésére. Az erjesztett gyümölcsöt tüllhálóval érdemes letakarni, hogy a legyek ne repülhessenek ki belőle.

Miért számít ősszel is?

Röviden: a kifejlett légy védett helyen telel át.

A NÉBIH szerint a kifejlett muslica védett helyen, például komposztban és raktárban telel át. Ezért a szezon végén sem érdemes a fennmaradt vagy lehullott, fertőzött bogyókat a komposztra tenni.

Csapdázás: jelzésre és gyérítésre

Röviden: almaborecetes csapdával követhető a megjelenése.

A NÉBIH tájékoztatója szerint a rovar megjelenése sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdákkal jól jelezhető. A 0,5–0,7 literes, fedett palackok oldalába vágott 3–4 milliméteres lyukakkal készült csapdák az egyedszám gyérítésére is alkalmasak.

Az Agrofórum cikke szerint a kifejlett muslicák megjelenése, és így a védekezés megkezdésének ideje, csalogató eleggyel (1,5 dl vörösbor és 1,5 dl almaecet) ellátott varsás csapdával határozható meg.

Háló: fizikai védelem

Röviden: a teljes hálós takarás a kísérletekben eredményes volt.

Az Agrofórum szakcikke szerint a kísérletekben teljesen hálóval letakart áfonya-, cseresznye- és málnaültetvények szerepeltek, és a takarás minden esetben eredményesnek bizonyult a kártevő ellen. A lyukméretet illetően leginkább a 0,5×0,8 milliméteres háló ad megfelelő védelmet. A háló legyen tartós, erősebben szőtt, mert a cikk szerint a nagy beruházási költség csak a több éven át használható hálóval térülhet meg.

És a vegyszeres védekezés?

Röviden: csak engedélyezett szerrel és a várakozási idő betartásával.

A kártétel a szürethez közeli időszakra esik, ezért az Agrofórum cikke szerint az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartására nagy gondot kell fordítani. A NÉBIH tájékoztatója az adott kultúrában engedélyezett készítményeket említi, és hozzáteszi: az eredményességhez a védekezésnek nagyobb, összefüggő területre kell kiterjednie, mert egyetlen elhagyott ültetvény vagy magánkert is fertőzési forrás lehet. Konkrét szert nem ajánlunk; a szerválasztáshoz érdemes növényvédelmi szakember véleményét kérni.

Gyakori kérdések

Miben különbözik a közönséges ecetmuslicától?

A NÉBIH szerint elsősorban egészséges, érő gyümölcsbe rakja a tojásait, és a hím átlátszó szárnyán fekete folt van.

Komposztálható a fertőzött áfonya?

Nem. A NÉBIH szerint a fertőzött gyümölcsöt nem szabad komposztálni, mert az ideális a muslica áttelelésére.

Milyen háló véd ellene?

Az Agrofórum cikke szerint leginkább a 0,5×0,8 milliméteres lyukméretű, tartós háló.

Mi a legegyszerűbb megelőzés a kertben?

A korai és teljes szüret, valamint a fertőzött bogyók összegyűjtése és megsemmisítése.

Források

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): „A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) – gyümölcstermő növényeink új kártevője”, tájékoztató.

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/02.13_Drosophila_suzukii_tajekoztato.pdf/c7f77f4f-2ffa-4151-9946-ca9f969ac7d8

Agrofórum, Dr. Csorba Virág: „Gyümölcseink ellensége: lehetőségek a pettyesszárnyú muslica károsításának megelőzésére”, 2024. április 25.

https://agroforum.hu/szakcikkek/gyumolcs/gyumolcseink-ellensege-lehetosegek-a-pettyesszarnyu-muslica-karositasanak-megelozesere/